Civil szféra

 

 

A civil szerveződésben dolgozók biztos emlékeznek a kezdetekre: amikor egy baráti beszélgetés, sörözés közben megszületett a Nagy Ötlet. Lelkesen belevágtak, időt és energiát nem kímélve dolgoztak szívügyük megvalósulásán, és a munka beérni látszott: jöttek az első megkeresések.

A tevékenységek szaporodásával, bővülésével együtt a központi eszme mindinkább kikristályosodott, de ezzel együtt az első kérdések is megjelentek: Hogyan fog működni a civil szervezet a mindennapokban? Hogyan osszuk el a feladatokat, feladatköröket? Milyen nehézségekkel számoljunk? Hogyan keressünk pártfogót, mentort – aki segít nekünk, támogat, szakmai útmutatást ad? Ezeknek a kérdéseknek a megjelenése általában a csapat bővülésével jár együtt.

Közben eltelik egy-két év, és a civil szervezet tagjai hirtelen azzal szembesülnek, hogy többen vannak, ami amellett, hogy több tevékenységet tesz lehetővé, komoly szervezést feltételez, hogy megsokasodva is egy csapatként tudjanak cselekedni, egy szervezetként tudjanak működni.

Eljött az idő, hogy a csapatból szervezet váljon. Ez az a pont, ahol először komolyan felmerül a kérdés: hogyan kell jól vezetni? Hiszen most már a vezetői tevékenység nem merül ki a lelkesítésben, hanem ezen túlmenően más kompetenciák is szükségessé válnak. Így, a hőskor után már nem maroknyi emberek kis csapata próbálja jobbá tenni a világot.

Ebben a nagyobb egészben már nem szükségszerűen a baráti kapcsolatok dominálnak, nem tud mindenki egymásról – éppen ezért meg kell tanulnunk együttműködni. Itt válik világossá, hogy szervezet építésére, szervezeti működés ismeretére is szükség van ahhoz, hogy a kezdeti csapat eredményesen tudja képviselni mindennapi működése során a közös célt.

A Pronon szakemberei közül sokan maguk is bejárták ezt az utat. Ezért elhivatottak abban, hogy a csapatból szervezetté válás útján kísérjenek és támogatást nyújtsanak. Érzékenyen kezelik a lelkesedés (motiváció) és az új keretek bevezetésének finom kölcsönhatásait. A fejlesztői segítség igénybevételére több szinten van lehetőség.

  • A vezetők szintjén fontos, hogy tudjanak egyszerre az emberek és a szervezet érdekében is eljárni.
  • A tagok szintjén elsősorban az asszertivitás növelésére van szükség, hogy energiáikkal a szervezeti keretek között is jól tudjanak bánni.
  • Végül pedig a szervezet egésze szintjén a kommunikáció szervezése kulcsfontosságú, hiszen a sok változás közepette észrevétlenül feszültségek halmozódhatnak fel.

A szervezetet a közös eszme tartja össze, ám a jó kommunikáció tartja mindezt életben. Hiszünk abban, hogy az önszerveződő, non-profit kezdeményezések tevékenységükkel a társadalom igényeinek kihangosítói és előrevivői. Ezért minden segítséget igyeszünk megadni a hozzánk fordulóknak abban, hogy a szervezeten belüli folyamatok javításával hatékonyabb, eredményesebb, kreatívabb működést biztosítsunk a civil szféra képviselői számára.